Kisokos
Kövess minket Facebookon!
Ha érdekel a numizmatika világa, és szeretnél elsőként értesülni az újonnan felkerülő érmékről, bankjegyekről, ritkaságokról és a Kisokos legfrissebb bejegyzéseiről, kövess minket Facebookon!
Facebook-oldalunkon rendszeresen osztunk meg újdonságokat, történelmi érdekességeket, valamint olyan különleges darabokat is, amelyek hamar gazdára találnak.
Látogass el Facebook-oldalunkra, és maradj naprakész a CoinPoint legfrissebb híreivel!
Facebook:
https://www.facebook.com/coinpointhu
Facebook-oldalunkon rendszeresen osztunk meg újdonságokat, történelmi érdekességeket, valamint olyan különleges darabokat is, amelyek hamar gazdára találnak.
Látogass el Facebook-oldalunkra, és maradj naprakész a CoinPoint legfrissebb híreivel!
Facebook:
https://www.facebook.com/coinpointhu
Buda visszafoglalása – I. Lipót emlékérmei
Vannak olyan történelmi emlékérmek, amelyeket mindig különös érdeklődéssel veszek kézbe. Számomra a Buda 1686-os visszafoglalására készült I. Lipót-emlékérmek pontosan ilyenek. Nem csupán ritka numizmatikai darabok, hanem a magyar történelem egyik legjelentősebb eseményének kézzelfogható emlékei.
Buda vára 1541-ben került oszmán kézre, és csaknem 145 éven át a török hódoltság egyik legfontosabb központja volt. A fordulat 1686. szeptember 2-án következett be, amikor a Szent Liga egyesített seregei sikeresen visszafoglalták a várat. A győzelem nemcsak Magyarország történetében jelentett mérföldkövet, hanem egész Európa számára is fontos esemény volt, hiszen ezzel megkezdődött az Oszmán Birodalom visszaszorítása a térségből.
A győzelem emlékére I. Lipót uralkodása alatt számos emlékérmet készítettek. Ezeken gyakran Buda vára, az ostrom jelenetei, a keresztény hadak győzelme vagy allegorikus alakok láthatók. A latin feliratok és a részletgazdag ábrázolások nemcsak művészeti értéket képviselnek, hanem fontos történelmi források is.
Gyűjtőként mindig lenyűgöz, hogy egy több mint háromszáz éves emlékérem milyen részletességgel őrizte meg egy korszak üzenetét. Amikor egy ilyen darabot vizsgálok, nemcsak egy régi fémtárgyat látok, hanem egy olyan történelmi emléket, amely átélte a századokat, és ma is ugyanazt a történetet meséli el.
Éppen ezért a Buda visszafoglalására készült emlékérmek a történelmi numizmatika legkeresettebb darabjai közé tartoznak. Nemcsak ritkaságuk miatt értékesek, hanem azért is, mert a magyar és az európai történelem egyik meghatározó eseményét örökítik meg.
Buda vára 1541-ben került oszmán kézre, és csaknem 145 éven át a török hódoltság egyik legfontosabb központja volt. A fordulat 1686. szeptember 2-án következett be, amikor a Szent Liga egyesített seregei sikeresen visszafoglalták a várat. A győzelem nemcsak Magyarország történetében jelentett mérföldkövet, hanem egész Európa számára is fontos esemény volt, hiszen ezzel megkezdődött az Oszmán Birodalom visszaszorítása a térségből.
A győzelem emlékére I. Lipót uralkodása alatt számos emlékérmet készítettek. Ezeken gyakran Buda vára, az ostrom jelenetei, a keresztény hadak győzelme vagy allegorikus alakok láthatók. A latin feliratok és a részletgazdag ábrázolások nemcsak művészeti értéket képviselnek, hanem fontos történelmi források is.
Gyűjtőként mindig lenyűgöz, hogy egy több mint háromszáz éves emlékérem milyen részletességgel őrizte meg egy korszak üzenetét. Amikor egy ilyen darabot vizsgálok, nemcsak egy régi fémtárgyat látok, hanem egy olyan történelmi emléket, amely átélte a századokat, és ma is ugyanazt a történetet meséli el.
Éppen ezért a Buda visszafoglalására készült emlékérmek a történelmi numizmatika legkeresettebb darabjai közé tartoznak. Nemcsak ritkaságuk miatt értékesek, hanem azért is, mert a magyar és az európai történelem egyik meghatározó eseményét örökítik meg.
Kapcsolódó érmék
Buda visszafoglalására készült emlékérmek
I. Lipót korabeli érmék
Történelmi emlékérmek
Habsburg-kori pénzek
I. Lipót korabeli érmék
Történelmi emlékérmek
Habsburg-kori pénzek
Kelta pénzek – A kelta törzsek pénzverése
A legkorábbi kelta érmék aranyból készültek, de idővel ezüst- és bronzpénzek is megjelentek. Az érméket elsősorban kereskedelemre, adófizetésre és a törzsi vezetők hatalmának kifejezésére használták. Mivel minden törzs saját motívumokat alkalmazott, a kelta pénzek rendkívül változatosak, és ma is komoly kutatási területet jelentenek a numizmatikában.
A Kárpát-medencében is jelentős kelta pénzverés zajlott. A Kr. e. 2–1. században itt élő törzsek saját érméket készítettek, amelyek közül sok a görög II. Philipposz tetradrachmáinak utánzata volt. Ezek az úgynevezett filippus-utánzatok idővel egyre inkább eltértek az eredeti mintától, így alakult ki a kelta pénzverés jellegzetes művészi világa.
A kelta pénzek különlegessége, hogy sok esetben nem viselnek feliratot, ezért az egyes törzsek vagy uralkodók azonosítása gyakran csak a lelőhelyek és a motívumok alapján lehetséges. Ez teszi őket a gyűjtők és a kutatók számára különösen izgalmassá.
Napjainkban a kelta érmék a legkeresettebb ókori pénzek közé tartoznak. Ritkaságuk, történelmi jelentőségük és egyedi megjelenésük miatt a kezdő és a tapasztalt gyűjtők körében egyaránt nagy becsben állnak.
Érdekesség
A kelta pénzeken látható lovak, napkorongok és spirálmotívumok nem csupán díszítőelemek voltak. A kutatók szerint vallási és mitológiai jelentéssel is bírtak, ezért minden érme egyben a kelta kultúra és hitvilág fontos emléke.
Ókori Szardeisz pénzverése – A kezdetek
Szardeisz (Sardis) az ókori Lüdia királyságának fővárosa volt, amely a mai Törökország nyugati részén helyezkedett el. A város a Kr. e. 7. században a világ egyik leggazdagabb kereskedelmi központjává vált, és a legtöbb történész szerint itt születtek meg az első hivatalos pénzérmék.
A korai érméket elektronból, vagyis természetes arany–ezüst ötvözetből készítették. Ezeket még nem uralkodók arcképei díszítették, hanem egyszerű jelképek és pecsétek, amelyek a pénz eredetiségét és értékét igazolták. Ez óriási előrelépést jelentett a korábbi cserekereskedelemhez képest, hiszen a kereskedőknek többé nem kellett minden alkalommal lemérniük a nemesfémet.
A pénzverés fejlődése szorosan összefügg Kroiszosz (Krőzus) nevével, Lüdia legendás királyával. Uralkodása alatt jelentek meg az első tiszta arany- és ezüstérmék, amelyek egységes súlyuknak és finomságuknak köszönhetően gyorsan elterjedtek a Földközi-tenger térségében. Innen indult el az a pénzrendszer, amely később a görög városállamokra, majd a Római Birodalomra is nagy hatást gyakorolt.
Az ókori Szardeisz pénzei ma a numizmatika legkeresettebb és legjelentősebb darabjai közé tartoznak. Nemcsak ritkaságuk miatt értékesek, hanem azért is, mert a világ első pénzverésének kézzelfogható emlékei.
Érdekesség
A "gazdag, mint Krőzus" mondás is innen ered. Kroiszosz, Lüdia királya olyan mesés vagyonra tett szert, hogy neve több mint 2500 éve a gazdagság szinonimája.
A korai érméket elektronból, vagyis természetes arany–ezüst ötvözetből készítették. Ezeket még nem uralkodók arcképei díszítették, hanem egyszerű jelképek és pecsétek, amelyek a pénz eredetiségét és értékét igazolták. Ez óriási előrelépést jelentett a korábbi cserekereskedelemhez képest, hiszen a kereskedőknek többé nem kellett minden alkalommal lemérniük a nemesfémet.
A pénzverés fejlődése szorosan összefügg Kroiszosz (Krőzus) nevével, Lüdia legendás királyával. Uralkodása alatt jelentek meg az első tiszta arany- és ezüstérmék, amelyek egységes súlyuknak és finomságuknak köszönhetően gyorsan elterjedtek a Földközi-tenger térségében. Innen indult el az a pénzrendszer, amely később a görög városállamokra, majd a Római Birodalomra is nagy hatást gyakorolt.
Az ókori Szardeisz pénzei ma a numizmatika legkeresettebb és legjelentősebb darabjai közé tartoznak. Nemcsak ritkaságuk miatt értékesek, hanem azért is, mert a világ első pénzverésének kézzelfogható emlékei.
Érdekesség
A "gazdag, mint Krőzus" mondás is innen ered. Kroiszosz, Lüdia királya olyan mesés vagyonra tett szert, hogy neve több mint 2500 éve a gazdagság szinonimája.
Árpád-kori érmék
Szent István dénárja – a magyar pénzverés kezdete
Kevés magyar érme bír akkora történelmi jelentőséggel, mint I. (Szent) István király dénárja. Nem csupán hazánk első pénzei közé tartozik, hanem annak a független keresztény magyar államnak is jelképe, amelyet István király a 11. század elején megszilárdított.
A pénzverés bevezetése egy tudatos államszervező program része volt. A saját veretű érmék megkönnyítették a kereskedelmet, az adók beszedését és a királyi hatalom gyakorlását, miközben Európa felé is egyértelmű üzenetet közvetítettek: Magyarország a keresztény királyságok közé emelkedett.
Szent István dénárjai a nyugat-európai mintákat követték, ugyanakkor saját felirataikkal és szimbólumaikkal a magyar királyság önállóságát hirdették. A kereszt motívuma és a latin feliratok nemcsak vallási jelentőséggel bírtak, hanem azt is kifejezték, hogy az ország a keresztény Európa politikai és gazdasági közösségének részévé vált.
Az elmúlt ezer év során ezek a dénárok nemcsak ritka numizmatikai emlékekké váltak, hanem a magyar államalapítás egyik legfontosabb tárgyi bizonyítékai is. Minden egyes példány egy olyan korszakból származik, amikor megszületett a magyar királyság pénzrendszere, amely évszázadokon át meghatározta országunk gazdasági életét.
Egy Szent István-dénárt kézbe venni nem csupán egy régi érmével való találkozás – hanem közvetlen kapcsolat Magyarország ezeréves történelmének kezdetével.
#numizmatika #CoinPoint #SzentIstván #IstvánKirály #dénár #Árpádház #magyartörténelem #államalapítás #középkor #érme #coincollector #hungariancoinshttps:
Kevés magyar érme bír akkora történelmi jelentőséggel, mint I. (Szent) István király dénárja. Nem csupán hazánk első pénzei közé tartozik, hanem annak a független keresztény magyar államnak is jelképe, amelyet István király a 11. század elején megszilárdított.
A pénzverés bevezetése egy tudatos államszervező program része volt. A saját veretű érmék megkönnyítették a kereskedelmet, az adók beszedését és a királyi hatalom gyakorlását, miközben Európa felé is egyértelmű üzenetet közvetítettek: Magyarország a keresztény királyságok közé emelkedett.
Szent István dénárjai a nyugat-európai mintákat követték, ugyanakkor saját felirataikkal és szimbólumaikkal a magyar királyság önállóságát hirdették. A kereszt motívuma és a latin feliratok nemcsak vallási jelentőséggel bírtak, hanem azt is kifejezték, hogy az ország a keresztény Európa politikai és gazdasági közösségének részévé vált.
Az elmúlt ezer év során ezek a dénárok nemcsak ritka numizmatikai emlékekké váltak, hanem a magyar államalapítás egyik legfontosabb tárgyi bizonyítékai is. Minden egyes példány egy olyan korszakból származik, amikor megszületett a magyar királyság pénzrendszere, amely évszázadokon át meghatározta országunk gazdasági életét.
Egy Szent István-dénárt kézbe venni nem csupán egy régi érmével való találkozás – hanem közvetlen kapcsolat Magyarország ezeréves történelmének kezdetével.
#numizmatika #CoinPoint #SzentIstván #IstvánKirály #dénár #Árpádház #magyartörténelem #államalapítás #középkor #érme #coincollector #hungariancoinshttps:
Római érmék
Valens arany solidusa – egy uralkodó a birodalom keleti felének élén
Valens (Kr. u. 364–378)
I. Valentinianus öccseként került trónra, amikor a Római Birodalmat két részre osztották. Míg bátyja a nyugati területeket irányította, Valens a keleti tartományok védelméért felelt. Uralkodása során a gótokkal, a perzsákkal és más külső fenyegetésekkel kellett szembenéznie, miközben a birodalom belső egységének megőrzésére is törekedett.
Uralkodásának idején az arany solidus továbbra is a Római Birodalom legfontosabb pénzneme volt. Kiváló minőségű aranyból készült, állandó súlya és tisztasága miatt a kor egyik legmegbízhatóbb fizetőeszközének számított, amely messze túlmutatott a birodalom határain.
Az érme előlapján Valens diadémos portréja jelenik meg, amely az uralkodói méltóságot és a császári hatalmat hangsúlyozza. A hátlapokon gyakran látható a fegyveres császár, Victoria, vagy a RESTITVTOR REIPVBLICAE („Az állam helyreállítója”) felirat, amely a rend és a birodalom erejének fenntartását hirdette. Ezek az ábrázolások nem csupán díszítőelemek voltak, hanem tudatos politikai üzenetek is a birodalom lakói számára.
Valens neve leginkább az adrianopolisi csatával (Kr. u. 378) forrt össze, ahol a gótok döntő vereséget mértek a római hadseregre, és maga a császár is elesett. A történészek ezt a csatát a Nyugat-Római Birodalom későbbi hanyatlásának egyik fontos fordulópontjaként tartják számon.
Ez a solidus ezért nem csupán egy kivételes aranypénz, hanem egy olyan korszak kézzelfogható emléke, amikor a Római Birodalom még őrizte gazdasági erejét, de már megjelentek azok a kihívások, amelyek később alapjaiban változtatták meg Európa történelmét.
#numizmatika #CoinPoint #Valens #solidus #RómaiBirodalom #aranypénz #későrómaikor #történelem #érme #ancientcoins #romanempire #coincollectorhttps:
Uralkodásának idején az arany solidus továbbra is a Római Birodalom legfontosabb pénzneme volt. Kiváló minőségű aranyból készült, állandó súlya és tisztasága miatt a kor egyik legmegbízhatóbb fizetőeszközének számított, amely messze túlmutatott a birodalom határain.
Az érme előlapján Valens diadémos portréja jelenik meg, amely az uralkodói méltóságot és a császári hatalmat hangsúlyozza. A hátlapokon gyakran látható a fegyveres császár, Victoria, vagy a RESTITVTOR REIPVBLICAE („Az állam helyreállítója”) felirat, amely a rend és a birodalom erejének fenntartását hirdette. Ezek az ábrázolások nem csupán díszítőelemek voltak, hanem tudatos politikai üzenetek is a birodalom lakói számára.
Valens neve leginkább az adrianopolisi csatával (Kr. u. 378) forrt össze, ahol a gótok döntő vereséget mértek a római hadseregre, és maga a császár is elesett. A történészek ezt a csatát a Nyugat-Római Birodalom későbbi hanyatlásának egyik fontos fordulópontjaként tartják számon.
Ez a solidus ezért nem csupán egy kivételes aranypénz, hanem egy olyan korszak kézzelfogható emléke, amikor a Római Birodalom még őrizte gazdasági erejét, de már megjelentek azok a kihívások, amelyek később alapjaiban változtatták meg Európa történelmét.
#numizmatika #CoinPoint #Valens #solidus #RómaiBirodalom #aranypénz #későrómaikor #történelem #érme #ancientcoins #romanempire #coincollectorhttps:
I.Valentinianus solidus
I.Valentinianus solidusa – a késő Római Birodalom aranypénze
Kr. u. 364-ben Valentinianus I. került a Nyugatrómai Birodalom trónjára. Katonacsászár volt, uralkodásának jelentős részét a Rajna és a Duna menti határok védelmével töltötte, ahol a germán és más népek egyre nagyobb nyomást gyakoroltak a birodalomra. Célja nem a hódítás, hanem a határok megszilárdítása és a birodalom stabilitásának megőrzése volt.
Uralkodása alatt az arany solidus továbbra is a birodalom legfontosabb és legértékesebb pénzneme maradt. A Nagy Konstantin által bevezetett solidus évszázadokon át a római gazdaság egyik alappillérének számított, és kiváló aranytartalmának köszönhetően messze földön megbízható fizetőeszközként ismerték.
Az érme előlapján Valentinianus I. diadémos mellképe látható, amely az uralkodói tekintélyt hangsúlyozza. A hátlapon a császár teljes fegyverzetben áll, kezében a labarumot, a keresztény császárság jelvényét tartja, míg a másik kezében Victoria, a győzelem istennőjének alakja jelenik meg. A RESTITVTOR REIPVBLICAE felirat jelentése: „Az állam helyreállítója”, amely jól tükrözi Valentinianus politikai célját: a rend, a biztonság és a birodalom erejének helyreállítását.
Egy ilyen arany solidus nem csupán numizmatikai ritkaság, hanem egy olyan korszak hiteles tanúja, amikor a Római Birodalom még elegendő erővel rendelkezett ahhoz, hogy évszázadok óta fennálló pénzrendszerét és tekintélyét megőrizze – még a közelgő népvándorlás vihara előtt.
#numizmatika #CoinPoint #Valentinianus #solidus #RómaiBirodalom #aranypénz #későrómaikor #történelem #érme #ancientcoins #romanempire #coincollector
Kr. u. 364-ben Valentinianus I. került a Nyugatrómai Birodalom trónjára. Katonacsászár volt, uralkodásának jelentős részét a Rajna és a Duna menti határok védelmével töltötte, ahol a germán és más népek egyre nagyobb nyomást gyakoroltak a birodalomra. Célja nem a hódítás, hanem a határok megszilárdítása és a birodalom stabilitásának megőrzése volt.
Uralkodása alatt az arany solidus továbbra is a birodalom legfontosabb és legértékesebb pénzneme maradt. A Nagy Konstantin által bevezetett solidus évszázadokon át a római gazdaság egyik alappillérének számított, és kiváló aranytartalmának köszönhetően messze földön megbízható fizetőeszközként ismerték.
Az érme előlapján Valentinianus I. diadémos mellképe látható, amely az uralkodói tekintélyt hangsúlyozza. A hátlapon a császár teljes fegyverzetben áll, kezében a labarumot, a keresztény császárság jelvényét tartja, míg a másik kezében Victoria, a győzelem istennőjének alakja jelenik meg. A RESTITVTOR REIPVBLICAE felirat jelentése: „Az állam helyreállítója”, amely jól tükrözi Valentinianus politikai célját: a rend, a biztonság és a birodalom erejének helyreállítását.
Egy ilyen arany solidus nem csupán numizmatikai ritkaság, hanem egy olyan korszak hiteles tanúja, amikor a Római Birodalom még elegendő erővel rendelkezett ahhoz, hogy évszázadok óta fennálló pénzrendszerét és tekintélyét megőrizze – még a közelgő népvándorlás vihara előtt.
#numizmatika #CoinPoint #Valentinianus #solidus #RómaiBirodalom #aranypénz #későrómaikor #történelem #érme #ancientcoins #romanempire #coincollector
Papírpénz Tartásfokai
Az oldalon feltüntetett rövidítések, felhasznált irodalmak:
ÉH - Unger Emil: Magyar Éremhatározó I-II-III.
H - Huszár Lajos: Münzkatalog Ungarn
CNH - Dr.Réthy László: Corpus Nummorum Hungarie
ÉK - /Adamo/ Adamovszky István: Magyar Érme Katalógus 997-1307
ÉK - /Adamo/ Adamovszky István: Magyar Érme Katalógus 1790-2020
Adamo - Adamovszky István: Magyar Bankjegy Katalógus 1846-2009
Adamo - Adamovszky István: Magyar Bankjegy Katalógus 1759-1925
Adamo - Adamovszky István: Magyar Bankjegy Katalógus 1926-2009
RIC - The Roman Imperial Coinage
CNA - Bernhard Koch: Corpus Nummorum Austriacorum
Opitz - Tóth Csaba - Kiss József Géza - Fekete András: Az Árpád-kori magyar pénzek katalógusa I-II-III.
EK - Lengyel András: Ezüstkönyv I-II.-III.-IV.-V.
AK - Lengyel András: Aranykönyv
Probszt - Salzburg
Lu - A.Luschin von Ebengreuth: Wiener Pfenninge
Az érmék TARTÁSFOKOTÁT egy skálán jelöltük, amellyel az érme állapotát és ritkaságát értékeltük. Az érintetlen vagy rendkívül ritka érmeket ( UNC és R, RR, RRR, UNICUM ) jelzéssel láttuk el.
Minden termékünkre Garanciát vállalunk!
Vásárlás előtt inkább írjon nekünk ha kérdése merülne fel!
ARCKÉPCSARNOK
Működési engedély száma:MKEH-NEHITI-PR8361
EuroPass CXK A
Szakképzett NUMIZMATIKAI BECSÜS
2019.évi LXXX.törvény 15 § (2) bekezdése értelmében a(z) követelmény alapján./a.sz.04164014/
2019.évi LXXX.törvény 15 § (2) bekezdése értelmében a(z) követelmény alapján./a.sz.04164014/
Magyar Numizmatikai Társulat tagja