Amikor 1520-ban I. Szulejmán elfoglalta a szultáni trónt, még senki sem sejtette, hogy az Oszmán Birodalom történetének egyik legfényesebb korszaka veszi kezdetét. Uralkodása alatt a birodalom három kontinensre terjedt ki, elfoglalta Belgrádot, Rodoszt, majd 1526-ban a mohácsi csatában döntő vereséget mért a Magyar Királyságra.
A korszak egyik legfontosabb aranypénze az altın, más néven szultáni (Sultani) volt. Ez az érme az oszmán aranypénzverés alapját jelentette, és nemzetközi kereskedelmi pénzként is nagy megbecsülésnek örvendett. Általában 3,4–3,5 gramm tömegű, magas finomságú aranyból készült, ezért a Földközi-tenger térségében és a Közel-Keleten is szívesen fogadták.
A nyugati érméktől eltérően Szulejmán pénzein nem találunk portrét. Az iszlám hagyomány szerint az uralkodók ábrázolását kerülték, ezért a pénzeket gyönyörű arab kalligráfia díszíti. A feliratok a szultán nevét, apjának nevét, valamint a verés helyét és évét örökítik meg. Ezek a kalligrafikus kompozíciók ma is az oszmán pénzművészet legszebb alkotásai közé tartoznak.
Szulejmán aranypénzeit a birodalom számos pénzverdéjében verték, többek között Konstantinápolyban, Kairóban, Damaszkuszban és más jelentős városokban. A verde neve az érmén is szerepel, ezért a gyűjtők számára különösen érdekesek a különböző pénzverdék változatai.
A numizmatikusok körében Szulejmán altınjai nemcsak történelmi jelentőségük miatt népszerűek. Ezek az érmék egy olyan korszak emlékei, amikor az Oszmán Birodalom a világ egyik legerősebb állama volt, és pénzei messze földön a stabilitást és a megbízhatóságot jelentették.
Amikor ma kézbe veszünk egy Szulejmán-kori aranypénzt, nem csupán egy közel ötszáz éves aranyérmét tartunk. Egy olyan uralkodó korába pillanthatunk vissza, akinek neve örökre összefonódott Magyarország és Európa történelmével.
A korszak egyik legfontosabb aranypénze az altın, más néven szultáni (Sultani) volt. Ez az érme az oszmán aranypénzverés alapját jelentette, és nemzetközi kereskedelmi pénzként is nagy megbecsülésnek örvendett. Általában 3,4–3,5 gramm tömegű, magas finomságú aranyból készült, ezért a Földközi-tenger térségében és a Közel-Keleten is szívesen fogadták.
A nyugati érméktől eltérően Szulejmán pénzein nem találunk portrét. Az iszlám hagyomány szerint az uralkodók ábrázolását kerülték, ezért a pénzeket gyönyörű arab kalligráfia díszíti. A feliratok a szultán nevét, apjának nevét, valamint a verés helyét és évét örökítik meg. Ezek a kalligrafikus kompozíciók ma is az oszmán pénzművészet legszebb alkotásai közé tartoznak.
Szulejmán aranypénzeit a birodalom számos pénzverdéjében verték, többek között Konstantinápolyban, Kairóban, Damaszkuszban és más jelentős városokban. A verde neve az érmén is szerepel, ezért a gyűjtők számára különösen érdekesek a különböző pénzverdék változatai.
A numizmatikusok körében Szulejmán altınjai nemcsak történelmi jelentőségük miatt népszerűek. Ezek az érmék egy olyan korszak emlékei, amikor az Oszmán Birodalom a világ egyik legerősebb állama volt, és pénzei messze földön a stabilitást és a megbízhatóságot jelentették.
Amikor ma kézbe veszünk egy Szulejmán-kori aranypénzt, nem csupán egy közel ötszáz éves aranyérmét tartunk. Egy olyan uralkodó korába pillanthatunk vissza, akinek neve örökre összefonódott Magyarország és Európa történelmével.
Kapcsolódó cikkek: