A Bizánci Birodalom nemcsak a művészetével, építészetével és kultúrájával hagyott maradandó nyomot a történelemben, hanem pénzverésével is. A bizánci aranypénzek hosszú évszázadokon át a stabilitás és a gazdasági erő jelképei voltak, és messze túlnyúltak a birodalom határain.
A legismertebb bizánci aranypénz a solidus, amelyet Nagy Konstantin császár vezetett be a 4. század elején. Kiváló aranytartalmának és állandó súlyának köszönhetően gyorsan a kor egyik legelismertebb fizetőeszközévé vált. Kereskedők, uralkodók és államok egyaránt megbíztak benne, ezért évszázadokon át meghatározó szerepet játszott a nemzetközi kereskedelemben.
A solidus mellett kisebb címletek is készültek. A semissis a solidus fele, míg a tremissis annak egyharmada volt. Ezeket elsősorban kisebb értékű fizetésekhez és ajándékozási célokra használták, de ugyanazt a magas színvonalú kidolgozást képviselték, mint a nagyobb címletű aranypénzek.
A bizánci pénzek egyik legszebb sajátossága a részletgazdag ábrázolás. Az érméken császárok portréi, Krisztus alakja, angyalok és keresztény szimbólumok jelennek meg, amelyek nemcsak díszítőelemek voltak, hanem a császári hatalom és a keresztény hit egységét is kifejezték.
Gyűjtőként mindig lenyűgöz, hogy ezek az aranypénzek sok esetben kiváló állapotban maradtak fenn. Az arany időtállóságának köszönhetően ma is ugyanazzal a csillogással idézik fel Bizánc fénykorát, mint amikor több mint ezer évvel ezelőtt elhagyták a pénzverdét.
A bizánci solidusok, semissisek és tremissisek ma már nemcsak történelmi emlékek, hanem a numizmatika legkeresettebb darabjai közé tartoznak. Egy-egy példány nemcsak egy császár uralkodását idézi fel, hanem egy olyan birodalom gazdasági erejét is, amely évszázadokon keresztül meghatározta Európa és a Közel-Kelet történelmét.
Éppen ezért a bizánci aranypénzek gyűjtése sokkal több, mint értékes érmék birtoklása. Minden solidus, semissis vagy tremissis egy apró, mégis rendkívül beszédes darabja a történelemnek.