Ha valaki húsz-harminc évvel ezelőtt azt mondja nekem, hogy egyszer órákon át fogok középkori dénárokat, római érméket vagy Habsburg tallérokat tanulmányozni, valószínűleg csak mosolyogtam volna.
Az iskolában a történelemórákon sok évszámot és nevet kellett megtanulni, de akkor még nem igazán éreztem, hogy ezek mögött valódi emberek és valódi történetek állnak.
Ma már egészen másképp látom.
Amikor a kezembe veszek egy több száz vagy akár kétezer éves érmét, a történelem hirtelen kézzelfoghatóvá válik. Már nem csak egy évszámot látok egy könyvben, hanem egy tárgyat, amely valóban ott volt egy király, egy katona vagy egy kereskedő kezében.
Talán ezért szerettem meg ennyire a numizmatikát. Minden érme egy apró időutazás. Egy portré, egy címer vagy egy felirat mögött egy egész korszak rejtőzik, és minél többet foglalkozom velük, annál inkább úgy érzem, hogy a történelem életre kel.
Azt vettem észre, hogy sok gyűjtő hasonlóan gondolkodik. Gyerekként talán nem rajongtunk a történelemért, de ma már szinte észrevétlenül tanulunk. Egy új érme miatt utánanézünk egy uralkodónak, egy csatának vagy egy régi pénzverdének, és közben azon kapjuk magunkat, hogy órák óta olvasunk.
Számomra ez a numizmatika egyik legnagyobb ajándéka. Nemcsak gyűjteni tanított meg, hanem arra is, hogy más szemmel nézzek a múltra. Már nem kötelező tananyagként tekintek a történelemre, hanem izgalmas történetek sorozataként.
Lehet, hogy az iskolában nem volt a kedvenc tantárgyam… de ma már alig telik el úgy nap, hogy ne tanulnék valami újat a történelemből egy régi érme segítségével.
Az iskolában a történelemórákon sok évszámot és nevet kellett megtanulni, de akkor még nem igazán éreztem, hogy ezek mögött valódi emberek és valódi történetek állnak.
Ma már egészen másképp látom.
Amikor a kezembe veszek egy több száz vagy akár kétezer éves érmét, a történelem hirtelen kézzelfoghatóvá válik. Már nem csak egy évszámot látok egy könyvben, hanem egy tárgyat, amely valóban ott volt egy király, egy katona vagy egy kereskedő kezében.
Talán ezért szerettem meg ennyire a numizmatikát. Minden érme egy apró időutazás. Egy portré, egy címer vagy egy felirat mögött egy egész korszak rejtőzik, és minél többet foglalkozom velük, annál inkább úgy érzem, hogy a történelem életre kel.
Azt vettem észre, hogy sok gyűjtő hasonlóan gondolkodik. Gyerekként talán nem rajongtunk a történelemért, de ma már szinte észrevétlenül tanulunk. Egy új érme miatt utánanézünk egy uralkodónak, egy csatának vagy egy régi pénzverdének, és közben azon kapjuk magunkat, hogy órák óta olvasunk.
Számomra ez a numizmatika egyik legnagyobb ajándéka. Nemcsak gyűjteni tanított meg, hanem arra is, hogy más szemmel nézzek a múltra. Már nem kötelező tananyagként tekintek a történelemre, hanem izgalmas történetek sorozataként.
Lehet, hogy az iskolában nem volt a kedvenc tantárgyam… de ma már alig telik el úgy nap, hogy ne tanulnék valami újat a történelemből egy régi érme segítségével.