A magyar numizmatika történetében kevés név olyan meghatározó, mint Körmöcbánya. A mai Szlovákia területén fekvő város nemcsak gazdag arany- és ezüstlelőhelyeiről vált híressé, hanem arról is, hogy évszázadokon át itt működött a Magyar Királyság egyik legfontosabb pénzverdéje.
A város felemelkedése 1328-ban kezdődött, amikor Károly Róbert szabad királyi bányavárosi rangot adományozott Körmöcbányának. Az uralkodó felismerte, hogy az ország igazi gazdagságát nem önmagában a kitermelt arany jelenti, hanem az, ha abból megbízható, állandó értékű pénz készül. Ez a döntés évszázadokra meghatározta a magyar pénzverés történetét.
A körmöcbányai aranyforint hamar Európa egyik legelismertebb fizetőeszközévé vált. Kiváló aranytartalma és állandó súlya miatt a kereskedők messze a Magyar Királyság határain túl is bizalommal fogadták el. Nem véletlen, hogy a körmöci arany a középkor egyik legjobb hírű pénzévé vált.
A város alatt egy másik világ rejtőzött
Miközben a felszínen pénzverők, kézművesek és kereskedők dolgoztak, a város alatt aknák, tárók és bányajáratok százai szelték át a hegyet. A bányászok mécsesek fényénél fejtették az arany- és ezüstércet, amelyet a felszínre hozva megtisztítottak, majd néhány száz méterrel arrébb már a királyi pénzverdében dolgoztak fel.Máig élnek történetek arról, hogy egyes bányászok pincéi vagy telkei közvetlen kapcsolatban álltak a föld alatti járatokkal, így szinte otthonról indulhattak munkába. Bár erre nincs egyértelmű történelmi bizonyíték, az biztos, hogy Körmöcbánya és a föld alatti bányavilág szinte elválaszthatatlan egységet alkotott.
Ez a különleges kapcsolat azonban idővel komoly problémákat is okozott. A több évszázados bányászat következtében a 19. század végére a föld alatti üregek több történelmi épületet is veszélyeztettek. 1880-ban le kellett bontani a főtéren álló Havas Boldogasszony-templomot, néhány évvel később pedig a városházát is részben visszabontották a statikai károk miatt. A bánya szó szerint formálta a város arculatát.
A hegy mélyétől a királyi kincstárig
Körmöcbánya igazi különlegessége abban rejlett, hogy az arany útja szinte egyetlen városon belül zajlott. A hegyekből kitermelt ércet feldolgozták, megtisztították, majd a pénzverdében meghatározott súlyú pénzlapkákat készítettek belőle. Egyetlen kalapácsütés után a nyers aranyból már magyar királyi pénz lett, amely Budától Velencéig, Krakkótól Bécsig járta be Európa kereskedelmi útvonalait. A körmöcbányai pénzverde évszázadokon át szolgálta a magyar uralkodókat. Károly Róbert, Nagy Lajos, Luxemburgi Zsigmond, Hunyadi Mátyás, a Jagellók és a Habsburgok pénzei egyaránt itt készültek. Aranyforintok, dukátok, dénárok, tallérok, krajcárok, koronák és számos emlékérem került ki a verde kapuján.
K–B – Két betű, amelyet minden magyar gyűjtő ismer
A körmöcbányai pénzek legismertebb ismertetőjele a K–B verdejel. Ez a két betű évszázadokon át a kiváló magyar pénzverés szimbóluma volt. Egy tapasztalt gyűjtő számára már önmagában ez a jelölés is elegendő ahhoz, hogy felismerje Európa egyik leghíresebb pénzverdéjének munkáját.
A pénzverde nemcsak történelmi jelentősége miatt különleges. A 18. század elején itt vezették be elsőként a Monarchiában a korszerű csavarorsós pénzverő prést, amely egyenletesebb és pontosabb érméket eredményezett. Később Ferenc József koronái is itt készültek, majd a Monarchia felbomlása után a verde új államokat is kiszolgált, miközben a pénzverés hagyománya tovább élt. Ma Mincovňa Kremnica néven működik, és Európa egyik legrégebben folyamatosan működő pénzverdéje.
Körmöcbánya története jól mutatja, hogy egyetlen érme mögött mennyi emberi munka, technikai tudás és gazdasági gondolkodás áll. A bányászok, kohászok, vésnökök és pénzverők közös munkája tette lehetővé, hogy a magyar pénzek évszázadokon át Európa legmegbízhatóbb fizetőeszközei közé tartozzanak.
A pénzverde nemcsak történelmi jelentősége miatt különleges. A 18. század elején itt vezették be elsőként a Monarchiában a korszerű csavarorsós pénzverő prést, amely egyenletesebb és pontosabb érméket eredményezett. Később Ferenc József koronái is itt készültek, majd a Monarchia felbomlása után a verde új államokat is kiszolgált, miközben a pénzverés hagyománya tovább élt. Ma Mincovňa Kremnica néven működik, és Európa egyik legrégebben folyamatosan működő pénzverdéje.
Körmöcbánya története jól mutatja, hogy egyetlen érme mögött mennyi emberi munka, technikai tudás és gazdasági gondolkodás áll. A bányászok, kohászok, vésnökök és pénzverők közös munkája tette lehetővé, hogy a magyar pénzek évszázadokon át Európa legmegbízhatóbb fizetőeszközei közé tartozzanak.
Kapcsolódó cikk: